A megírás ideje: 1851. április 3.
A megírás helye: Manchester
Forrás: MEM, 27. kötet
Eredeti nyelv: német
Kedves Marx,
[...]
A magyar hadjáratról — vagy ami még jobb volna, ha lehetne, valamennyi 1848-50-es hadjáratról — szívesen írnék, ha minden forrást meg lehetne szerezni. A „Neue Rheinische Zeitung”-ot csak az osztrák bulletinekkel való összehasonlításra használhatnám, s te tudod, mennyire hézagosak ezek. Legalább tíz-tizenkét műre lenne szükségem csak erről az egy hadjáratról és még akkor is hiányozna a fő dolog: a Kossuth-féle „Közlöny” („Moniteur”).1 Sehol sem sül fel olyan könnyen az ember, mint éppen a hadtörténetben, ha elmélkedni akar, anélkül hogy megvolnának az összes adatai a létszámról, élelmezésről, lőszerellátásról stb. Ilyesmi még megjárja egy újságban, amikor valamennyi lap egyformán rosszul tájékozott és amikor az a fő, hogy a rendelkezésre álló néhány adatból a helyes következtetéseket vonjuk le. De hogy utólag minden döntő esetben meg lehessen mondani: itt így és így kellett volna cselekedni, itt pedig helyesen cselekedtek, bár az eredmény látszólag ellene szól, ehhez, úgy vélem, a magyar háborúra vonatkozó anyagok még nem kerültek eléggé nyilvánosságra. Pl. ki szerzi meg nekem az osztrák meg a magyar seregek és a különböző hadtestek helyzetjelentéseit minden csata és minden fontos hadmozdulat előestéjén? Előbb meg kell jelenniük Kossuth és Görgey emlékiratainak és hiteles formában látnom kell a Dembinski által előterjesztett csata- és hadjáratterveket. De már a meglevő anyagból is lehetne egyet-mást tisztázni és talán egészen érdekes cikket írni. Annyi már most is világos, hogy a magyar felkelést — éppúgy, mint az 1830-as lengyel felkelést és 1812-ben az orosz birodalmat — 1849 elején csak a tél mentette meg. Csupán Magyarország, Lengyelország és Oroszország azok az államok Európában, ahol téli invázió lehetetlen. Mindazonáltal fatális dolog, ha valamely felkelés megmentője pusztán a körötte feneketlen mélységben elterülő sártenger. Ha Ausztria és Magyarország között a história nem decemberben, hanem májusban robbant volna ki, nem került volna sor semmiféle magyar hadsereg megszervezésére és az egész zűr úgy végződött volna, mint Badenban, ni plus ni moins [sem jobban, sem rosszabbul; se több, se kevesebb]. Minél többet biflázom a háborúkat, annál kevesebbre becsülöm a hősiességet — elcsépelt frázis ez a hősiesség, melyet rendes katona ki se ejt a száján. Napóleon, amikor higgadtan beszél és nem proklamációkat vagy tirádákat ad elő, sohasem emleget dicsőséges, rettenthetetlen bátorságot stb., legföljebb ennyit mond: jól verekedett.
[...]
Hogy áll a dolog tervezett két 60 íves köteteddel kiadói szempontból? Ha ez all right [rendben] volna, akkor már rá lehetne bírni a fickót, hogy a magyar cikkekhez szükséges anyagot — megadnám mi kell — megszerezze, ezt, ha szükséges, a honoráriumból később elszámolnánk. Kellene még egy nagyon jó térkép, külön Magyarországról és Erdélyről, meg lehetőleg csatatervek, melyeket tudomásom szerint az eddigi művek nem tartalmaznak — a térkép egyedül kb. 15—20 tallérba kerülhet. Ezeket kikerestetném Weydemeyerrel. Apropó, tudod a címét? Érdeklődni szeretnék nála katonai szervezési és taktikai ábécés könyvek felől, éppen ezt az izét nem lehet itt kapni. Mindenesetre nézz utána annak is, milyen Magyarországról szóló könyveket lehetne Beck bárónőtől vagy általa felhajtani. Szükségem van a Deckerre is,2 mely még nálad van.
Barátod
F. E.
1„Közlöny” — a magyar kormány hivatalos lapja az 1848-49-i forradalom és szabadságharc idején; 1848 jún. 8-án Gyurmán Adolf szerkesztésében indult, utolsó száma 1849
aug. 11-én jelent meg.
2 Utalás K. von Decker „Der kleine Krieg, im Geiste der neueren Kriegführung. Oder:
Abhandlung über die Verwendung und den Gebrauch aller drei Waffen im kleinen
Kriege” c. művére, amely 1827-ben megjelent Párizsban 3 kötetben „La petite guerre,
ou traité des opérations secondaires de la guerre...” címmel.