A megírás ideje: 1851. december 2.
A megírás helye: London
Forrás: MEM, 27. kötet
Eredeti nyelv: német
[...]
Mielőtt zárom soraimat, Kossuthról kell még néhány rövid megjegyzést tennem. Kossuth sok tehetséggel mutatkozott be, s általában tapintatosan kezelte az angol közönséget. A helyzet azonban nem olyan egyszerű, amilyennek ez a Keletről érkezett férfiú képzelte. Egyrészt túlságosan hízelgett a középosztálynak és keleti stílusban dicsőített olyan intézményeket, mint pl. a londoni Cityt és annak municipális szervezetét, melyeket még a „Times” is naponta public nuisances [közártalmak] gyanánt támad. Másrészt ellenségévé tette a chartista pártot, melynek legtehetségesebb képviselője, Ernest Jones olyan hevesen támadta őt, hogy Haynaut sem támadhatta volna különbül. Mindenesetre tapintatlanság volt Kossuthtól, hogy miután a maga részére mindenféle pártdemonstráció mellőzését követelte, most a maga részéről párt mellett állást foglal. Végül Kossuth meggyőződött arról, hogy a lelkesedés és a készpénz fordított arányban állnak egymással. Eddig a nagy lelkesedés az ő kölcsöne számára még 800 font sterlinget sem eredményezett. A mi demokrata emigrációnk ez alkalommal szokása szerint ismét szégyent vallott. Üzeneteit Kossuth válaszra sem méltatta. L. Blanc, a hiú piperkőc és tolakodó törpe szerencsésebb volt, választ kapott üzenetére, ám olyan választ, amelyben Kossuth egyenesen dezavuálja a szocializmust.
Maradok kész híve
K. Marx