A megírás ideje: 1852. február 4.
A megírás helye: London
Forrás: MEM, 27. kötet
Eredeti nyelv: német
Kedves Engels!
[...]
Tegnap nálam volt „Bangya ezredes”. Többek között elmesélte:
„Kossuth a következő beszédet intézte a Londonban nála összegyűlt magyar menekültekhez: Mindnyájatokról gondoskodni fogok, de azt kívánom, hogy mindnyájan hűséget, engedelmességet és ragaszkodást tanúsítsatok irántam. Nem leszek oly bolond, hogy etessem azokat, akik ellenfeleimmel intrikálnak. Azt kívánom, hogy mindenki feltétel nélküli nyilatkozatot tegyen.”
Megtudtam továbbá Bangyától, hogy Szemere, Batthyány Kázmér és Perczel (a tábornok) Londonba jönnek és ellenbizottságot alakítanak Kossuthtal szemben. Végül: az egész szélhámosság irányítója signore Mazzini. Kossuthot szócsőnek használja, önmagát pedig otthon a szobájában afféle Machiavellinak véli. A szálakat ő tartja kézben. Csak azt nem tudja ez az úr, hogy a bábokat, amelyeket rángat, csupán ő képzeli hősöknek, senki más. Így például azt írta Kossuthnak, hogy lépjen bizalmas kapcsolatba Kinkellel. Ő személyesen ezt nem tehette meg, mert a fontos német férfiak másik csoportja van a nyakán; Kossuth most állítólag csakugyan baráti kapcsolatban áll Kinkellel, Kinkel pedig minden levelében érdemes, kiváló, „egyenrangú” barátjaként emlegeti Kossuthot. Kossuth viszont azt képzeli, hogy egyfelől Németország diktátorára, Kinkelre, másfelől Itália diktátorára, Mazzinire támaszkodik és a háta mögött Franciaország szövetséges diktátora, Ledru-Rollin áll. A szegény ördög mélyre süllyedt.
[...]
K. M.